polgári jog, polgárjog, civil jog (gör. politeia, lat. civitas): az emberi természetből fakadó jogszokásokon és törvényhozáson alapuló →jog. - 1. A ~ a jogrendszer egészében. Alkotóját tekintve a jog isteni (→kinyilatkoztatásból fakad) és emberi jogra oszlik. Az isteni jog →természetjog (a dolgok és személyek természetébe írt) és →pozitív jog (a kinyilatkoztatásban megfogalmazott) formájában jelenik meg. Az emberi jog →egyházjog, ha egy vallási közösség alkotja és tartja meg; ill. ~, ha civil intézmények alkotják és a társad. életét irányítja. - Az emberi jog a társad. kapcsolatok szabályozásának egyik eszköze, tört. jelenség, melyet az emberek társad. érintkezése alakít ki. Más normákhoz képest általános, mindenkire kötelező magatartási szabály, mely egyrészt áll. gyakorlatot testesít meg, van azonban az emberi együttélést szabályozó szerepe is. Az ált., államilag elismert és kényszerítő magatartási szabályok stabilizálják a társad. viszonyokat, fenntartják a társad. normális életéhez szükséges jogrendet és biztonságot, közreműködnek az állampolgárok és szervezetek egymás közti, valamint az államhoz fűződő kapcsolatainak rendezésében. - Az emberi jog egyik történelmileg jelentős forrása a társad. gyakorlat és jogszokás, másik az áll. szervek által alkotott jogszabályok összessége. E szabályok az egységes jogrendszeren belül jogágakba rendezhetők: alapvetően a közjogi és magánjogi ágakba. A közjog körébe tartozik pl. az alkotmányjog, a büntetőjog, melyek a társad. működésének pol. előfeltételeit hivatottak biztosítani; a magánjog körébe pedig azon viszonyok szabályozása, melyekbe az államnak kevés beleszólása van: az autonóm cselekvés, a civil társad. önmozgás, önszerveződés területe. A magánjog főbb csoportjai a polg. eljárásjog, a családi jog, a munkajog, a földjog, valamint azon előírások összessége, melyek az egyének gazd., vagyoni viszonyait szabályozzák. A magánjog legfontosabb ága a ~, mely tartalmazza az egész magánjog alapvető elveit, ált. szabályait: törvényileg biztosítja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, a személyiség szabad kibontakozását, önmegvalósítását és a vagyonával való szabad rendelkezést mind életében, mind halála esetére. Terjedelmét tekintve nagyobbrészt magánjog, kisebb részben személyi jog. - A jogrendszer egészének, sőt a jogágak egyes fontosabb területeinek is vannak alapelvei, melyek az ált. iránymutatáson kívül konkrét funkciókkal is rendelkeznek. A ~ alapelveinek két ilyen speciális funkciója az értelmezés és a hézagpótlás. Az alapvető, irányító eszmék közül az ésszerűség, az igazságosság, a jogbiztonság elvét kell kiemelni, de ide tartozik a személyek autonóm mozgásterének védelme, a szabad joggyakorlás biztosítása, a joggal való visszaélés tilalma, a jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés elve is. -

2. A ~ kifejlődése. Az eu. és m. ~ hosszú fejlődés eredménye. Első formája, a →magántulajdon védelme annak kialakulásával együtt megjelent. Lényeges változás történt a →római birodalomban, ahol a tengeri hatalommá váló, idegen népekkel kereskedő egykori városállamokban szükségessé vált a kereskedők, üzletkötők, vásárlók mint jogalanyok érdekeinek védelme. Amikor a →római jogot összefoglalták, a birod. már hanyatlóban volt, és a jogrendszer is megmerevedett. - A széthulló birod. romjain felépülő feudális struktúrák, melyekben a földművelés és a földterület birtoklása volt döntő, más jogot igényeltek. A hajdani világkeresk. visszahúzódott a falakkal körülvett kk. városokba, ahol partikuláris szokásrend, a helyi iparosok, kereskedők érdekeinek féltékeny védelme érvényesült. A feudális jogrendszer fejlődésében nagy szerepet kapott a kánonjog, melynek képviselői részben a a róm. jog alapján döntöttek el magánjogi vitákat, részben kialakítottak újabb alapelveket is. - Újabb változás a tengerparti városok és városállamok keresk-ének föllendülésével vált szükségessé. A kialakuló polg. ideológia, a reneszánsz az antik kultúra értékei között fölfedezte a róm. jogot is. Az itáliai egyetemeken a jogkv-eket glosszákkal látták el, és a rendszert támadhatatlan dogmává fejlesztették. - A kapitalizmus kialakulása idején a jogrendszer szerkezeti váza e továbbfejlesztett róm. jog volt, mely tartalmazta a partkuláris (nemzeti eredetű) jogszokásokat és a kánonjog elemeit is. - A ~ további fejlődésében döntő szerepet játszottak a →francia forradalom eszméi: a törv. előtti egyenlőség, a személyes szabadság, a magántulajdon védelme, a szerződéskötés szabadsága, a szerződések kötelező ereje v. a bíróság felhatalmazása arra, hogy minden elé kerülő ügyben dönthessen. A legfontosabb alapelveket a forr. után a konszolidáció és jogbiztonság gondolatrendszerében élő jogászok szerkesztették egybe, és az így megfogalmazott Code Civil létrejöttét Napóleon is segítette. A kódex időtálló mű, mely hatással volt egy sor eu. ország törvényhozására, és több előírása ma is érvényben van. - Részben eltért ettől az angol jogrendszer, mely a feudális földbirtokos társad. és a városi polgárság közötti kompromisszum eredményeként jött létre. Jellemzője a feudális formák fenntartása, a precedensekre épülő szokásjog, a gyakorlati, pragmatikus szemlélet, a gazd-irányítást biztosító törvényi jog. - A magánjog fejlődésének 3. útja a német út volt, mely a késleltetett polg. fejlődés jegyeit viseli magán. Au-ban és a ném. tart-okban alakult ki, de hatással volt a m. jogrendszer fejlődésére is. Jellemzője az abszolutista állami rend, az áll. gondoskodó szerepe és a túlszabályozás, mely kiterjedt a társad. struktúrára is. Az egykori SZU-ban az áll. tulajdonon alapuló jogrend stabilizálódását az 1936. évi alkotmány jelentette, mely a szoc. országok, így hazánk ~ára is befolyást gyakorolt. -

3. Mo-on a →Hármaskönyvben elszórtan jelentkeznek róm. jogi eredetű tételek, a magánjog szabályozására a feudális korban nem került sor. Az első lépéseket az 1840. évi ogy. tette meg a keresk-ről, a váltótörvénykv-ről, csődökről szóló törv-ek kiadásával. A polg. törvénykv. kidolgozásának igénye már az 1848. évi törv-ekben is fölmerült, azonban az 1850-es években az osztrák ~ lépett életbe Mo. és Erdély ter-én. A kiegyezés szellemében, kompromisszumok jegyében alkotta meg az 1861. évi →országbírói értekezlet a még rendkívül hiányos Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat. Előrelépést jelentett az 1875. évi kereskedelmi törv., mely a gazd. élet egy sor területét szabályozta, majd több tervezet készült egy magánjogi törvénykv-ről is. (Az 1828. évi javaslatot ki is nyomtatták, és azt a bírói gyakorlat alkalmazásba vette.) 1945 u. a ~ot érintő fontos jogszabályok jelentek meg (pl. földreformtörv., államosítási törv-ek, szövetkezetek, állami vállalatok, trösztök jogállása, működése stb.). A joganyag minőségi változásával a magánjog és a ~ elvált egymástól. - 4. A hatályos magyar ~ alapvető forrása az 1959:IV. törvénnyel kiadott, többször, a rendszerváltás után az 1991:XIV. törv. által módosított Polg. Törvénykönyv, mely az eu. mintáknak megfelelően 5 fő egységből áll: I. Irányadó alapelvek, ált. rendelkezések; II. A személyiség védelme, a személyek joga; III. A tulajdonjog; IV. A kötelmi jog; V. Az utódlás kérdése. E törvénykv. nem terjedhet ki az élet egész ter-ére, így a ~nak egyéb forrásai az önálló törv-ek, a kormány rendeletei, a miniszteri rendeletek, önkormányzatok rendeletei, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai, az Alkotmánybíróság határozatai. Külön szabályok vonatkoznak pl. az áll. tulajdon kizárólagos formáira, a gazd. társaságokra, a szellemi alkotásokra stb. - 5. A ~on belül a személyi jog magában foglalja a személyiségi jogok és egyes személyhez fűződő jogok védelmét. Különösen súlyos személyiségsértő magatartásként határozza meg a magánszemélyek közti diszkriminációt, a lelkiismereti szabadság sérelmét, a személyes szabadság jogellenes korlátozását, a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértését. - Külön védelem illeti meg a jogi és természetes személyek nevét a jogosulatlan névhasználattal és más visszaéléssel szemben. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnévre is. A technika fejlődésének köszönhetően az emberekről fényképek, video- és hangfelvételek készülnek, melyek nem jogellenesek az érdekeltek beleegyezése esetén, ellenkező esetben viszont jogsértés áll fenn. Ált-nak mondható a magántitok védelmének elve és végül az információs önrendelkezési jog, melynek megsértése a számítógépes adatnyilvántartással és adatfeldolgozással kapcsolatban fordulhat elő. Az adatvédelem részletes szabályait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törv-ek szabályozzák. - 6. A vagyonjog fő elve a tulajdon és annak védelme. A tulajdon szentségét a jogrendszer központjába a Code Civil helyezte, azonban e területen a fejlett ipari társad-akban lényeges változások történtek. A föld és egyéb ingatlan szerepe csökkent, nőtt az értékpapírok jelentősége, és egyre jobban kialakult a vállalat mint jogi személy feletti tulajdon. A fejlett társad-akban nincsenek tulajdonformák, csak magántulajdonos van, aki természetes és jogi személy egyaránt lehet. Mindkettő alkotmányos védelemben részesül. Mo-on az 1989/1990-es alkotmánymódosítás szüntette meg az áll. tulajdon elsőbbségét. Köz- és magántulajdonról szól, a köztulajdon formájaként az áll. és önkormányzati tulajdont említi meg. Az áll. tulajdont nemzeti vagyonnak is nevezik. →polgár  Dó.K.

A Polgári Törvénykv. Bp., 1995. - Novotni Zoltán: ~ I. Ált. rész. Uo., 1992. - Alkotmánytan. Szerk. Kukorelli István. Uo., 1992. - Jogi alapismeretek. Szerk. Szebellédi István. Uo., 2002.